udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31

Névmutató: Pásztor Krisztina

2007. augusztus 30.

„A Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvű megjelenítésének új folyamata egy hosszan, nehezen egyeztetett, de immár politikai indulatoktól megtisztított igyekezet” – fejtette ki közleményében Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatának rektor-helyettese. A BBTE főépületében, illetve az egyes fakultásokon elhelyezett információs és adminisztratív jellegű táblákról Demostene Sofron, az egyetem média főosztályának vezetője azt nyilatkozta, ezeket felújították, az alkotmányosság betartásával: „A bölcsészkaron köztudott, hogy ahány tanszék, annyi idegen nyelvű tábla szükségeltetik az egyes tanszékek megnevezésére. Ezért mindenhol párhuzamosan kihelyeztük a többnyelvű feliratokat. A világnyelvek, a magyar nyelv, a skandináv, szláv nyelvek mellé idén újdonságnak számít az ázsiai és arab országok nyelvén feltüntetett felirat is, ami eddig nem volt. ”Az üdvözlőfeliratok Szatmárnémetiben három nyelven fogadják a tanárokat és hallgatókat: románul, magyarul, németül. Bár nem sikerült az épület teljes belső felújítása, évadnyitóra minden fontosabb munkálatot befejeznek az építők, közölte Végh Béla Balázs, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmári tagozatának igazgatója. Minden terembe bekötik az internetet. Ősztől immár fürdővel, konyhával kiegészített vendégszobája is lesz a tagozatnak. Kétnyelvű a tábla a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Csíkszeredai, és Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskoláján is, „ez így van már tíz éve – mondta Dombay István, ez utóbbi intézmény vezetője. A gyergyószentmiklósi egyetemen a karbantartási munkálatokat befejezik szeptember elejéig. /Barabás Márti, Pásztor Krisztina, Sike Lajos: Alkotmányos többnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2007. szeptember 7.

Csángóföldön minden évben kisebb harcokat kell vívni a magyar oktatással kapcsolatos jogszerűségért. A Bákó megyei tanfelügyelőségen szeptember 6-án tizennégyen versenyvizsgáztak sikeresen a magyar nyelven oktató helyettes tanári állások betöltéséért. Gajdárba és Lujzi-Kalagorba látogatott el szeptember 3-án Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelősével és Anghel Nastase roma és magyar oktatásért felelős Bákó megyei tanfelügyelővel, mivel értesüléseik szerint ezen a két helyszínen az iskolaigazgatók próbálják megakadályozni a magyar nyelv oktatását. A látogatók bemutatták a törvény értelmében összeállított, a szülők aláírásával ellátott igénylistákat, majd a megyei tanfelügyelőségen a főtanfelügyelő, Ovidiu Cojocaru aláírását kérték az anyanyelvi óraszámok jóváhagyására. Tavaly ugyanezzel az eljárással Klézse, Rekecsin és Lészped gyermekei kaptak magyar tanítót. Pásztor Gabriella államtitkár elmondta, az ősz folyamán pedagógusokból, minisztériumi képviselőkből álló közös találkozót szerveznek, amelynek témája egy magyar iskola, de legalább egy tagozat létrehozása lesz. „Otthon gyakorta románul beszélnek ezek a gyerekek, tehát a magyar tannyelvű iskola beindítása óriási lépés lenne a jelenlegi, heti 3-4 órás anyanyelvi oktatással szemben” – mondta Pásztor. A jelenleg 16 magyar pedagógusból álló csoport nem csupán az iskolai órákat látja el, hanem délutáni foglalkozásokba is bevonják a gyerekeket. /Pásztor Krisztina: Bákói visszaéléstérkép. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2007. szeptember 20.

Pályázatíró-képzéssorozat indult Gyergyószentmiklóson, a GYTIT (Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács) szervezésében. A háromnapos rendezvényen összesen 45 tagszervezet vett részt a medence területéről. Szervezik, hogy Csíkszeredában is tartsanak háromnapos, úgynevezett multiplikátorképzést. A Kolozsváron és Székelyudvarhelyen működő Civitas Alapítvány jelenleg a kistérségi és közösségi társulásokon segít, az ősz folyamán több önkormányzatnál is szerveznek tanfolyamokat. Balogh Márton, a Civitas Alapítvány kolozsvári szervezetének vezetője elmondta, Romániában nem létezik civil összefogás, mindenki a saját szervezetében próbál tevékenykedni. Balogh szerint a nonprofit szervezetek csalódottan veszik tudomásul, hogy az EU-s támogatások, a strukturális alapok nem a civil szervezetek fejlődését támogatják, hanem az EU politikájának megfelelő célok megvalósulását. Mindemellett számos forrásteremtési lehetőség áll a civilek rendelkezésére, de nem használják ki ezeket. /Barabás Márti, Pásztor Krisztina: Nem erősödik az erdélyi civil szféra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2007. október 1.

Egyelőre szabadegyetem formájában működne a kolozsvári székhelyű Korunk folyóirat szerkesztősége által kezdeményezett tudományos akadémia. A hivatalos oktatási intézményi rang megszerzéséig hosszú az út, mutatott rá Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a szeptember 28-án avatott kezdeményezés megnyitóján. - Az akadémia fiatal humánértelmiség formálását célozza, posztgraduális képzés formájában – mondta el Kántor Lajos. A választott oktatási és kutatási területek az önismeret, magyar–magyar párbeszéd, etnikumközi kapcsolatok és EU-tagországok tapasztalatai tárgyköréből kerülnek ki, hét meghatározott szak keretében. Ezeknek vezetői Kántor Lajos, Balázs Imre József, Márton Attila, Horváth Andor, Kovács Zoltán, Rigán Lóránd és Kovács Kiss Gyöngy lesznek. /Pásztor Krisztina: Akadémiát szült a Korunk Kolozsvárra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2007. október 2.

Üzeneteik megfogalmazására használták a felsőoktatási tanévnyitót a politikusok. Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter, aki 25 évvel ezelőtt Temesváron szerzett villamosmérnöki diplomát, a temesvári műszaki egyetem tanévnyitóján vett részt. A tárcavezető a mintegy háromszáz elsőéves egyetemistának elmondta, Romániában jelenleg annyira dinamikus a gazdaság fejlődése, hogy végre szakmailag is, anyagilag is megéri a szülőföldön maradni. A liberális párti Csibi Magor EP-képviselő jelölt (a BBTE volt szenátusi tagja) kijelentette: a BBTE szétválása nem lenne a legjobb megoldás a diákok érdekeinek szempontjából, mivel a minőségi oktatásra való összpontosítás sokkal fontosabb, mint a jelen vagy a múlt hibáinak kijavítására fordított erőfeszítések. /Pásztor Krisztina: Tanévnyitós „politikusdömping”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2007. december 7.

A románok alapjában véve elégedetlenek, tájékozatlanok és optimisták – ez derül ki a Soros Alapítvány felméréséből. A megkérdezettek több mint 60 százaléka sorolja magát a középréteget képviselő társadalmi kategóriába, vagy vallja magát szegénynek. Arra a kérdésre, hogy mi jellemzi a középréteget, kevesen tudtak helyesen válaszolni. A rossz körülmények közt élők reménykednek, hogy az elkövetkezendő öt évben javulni fog a megélhetésük. Romániában az euroövezet többi országaihoz képest a szegénységi ráta nagyon magas. 2006-ban az abszolút szegénység hárommillió embert érintett, ami a 2000-es adatokhoz képest a felére csökkent, a gazdasági növekedésnek köszönhetően. Európai viszonylatban a társadalmi rétegek közti egyenlőtlenség Romániában a legnagyobb. Arra a kérdésre, „Ki volt az utóbbi 100 év legjobb, illetve legrosszabb ország vezetője”, a válaszok nagyon ellentmondásosak: a legelső helyen Ceausescu áll itt is, ott is. A kérdezettek 23 százaléka nyilatkozta azt, hogy ő tette a legtöbb jót az utóbbi száz évben Romániában, 15 százalékuk szerint Traian Basescu, 7 százalékuk szerint Ion Iliescu. Arra a kérdésre, hogy ki volt a legrosszabb politikus, a kérdezettek 24 százaléka voksolt Ceausescura, 15 százalékuk szerint Iliescu, 8 százalékuk szerint Emil Constantinescu, és 5 százalékuk szerint Basescu. „Az erdélyi magyarság a jelenlegi élethelyzetének és jövőbeli lehetőségeinek a megítélésében nem tér el az átlag román népesség megítélésétől. Az utóbbi öt-hat év felmérései azt mutatják, hogy a trendek messzemenően azonosak”- nyilatkozta Horváth István a Magyar Kulturális Intézet igazgatója. /Oborocea Mónika, Pásztor Krisztina: Elégedetlen optimisták országa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2007. december 18.

Továbbra is Magyari Tivadar vezetheti a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatát, ha a tagozat vezetőtanácsának döntéseit az egyetem szenátusa is megerősíti. A szociológus 2007 februárjában került a Salat Levente politológus lemondásával megüresedett tagozatvezető rektor-helyettesi tisztségbe. A december 17-i szavazáson egyedüli jelöltként méretkezett meg. Magyari az ötven leadott szavazat közül 39-et kapott. Változás történt a magyar tagozatnak járó másik rektor-helyettesi poszton. Erre a tisztségre a testület Márkus András matematikust, az algebra tanszék vezetőjét választotta. A tisztségből leköszönő Nagy László fizikust a vezetőtanács az akadémiai tanács alelnöki teendőinek ellátásával bízta meg. Szamosközi István pszichológus neve, aki korábban viselte e tisztséget, el sem hangzott a gyűlésen. A magyar tagozatnak járó akadémiai tanácsi tagságra kellett két jelölt közül választania a testületnek. Pozsony Ferenc néprajzkutató és Benedek József versenyét az utóbbi nyerte. A döntéseket egyébként egy olyan testület hozta, amelynek létét hivatalosan nem ismerte el az egyetem szenátusa. Magyari Tivadar ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a döntések szenátusi elismertetése tekintetében. „Nem volt még példa rá az egyetemen, hogy a magyar tagozat által jelölt vezetőket akár tanszéki, akár kari, akár egyetemi szinten ne fogadták volna el a román kollégák. Ráadásul Andrei Marga rektorjelölt is azt ígérte, akárkit választanak a magyar oktatók, elfogadja a döntésüket” – nyilatkozta Magyari. /Gazda Árpád: Bizalom Magyarinak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ A 61 éves Andrei Marga professzor 1993 és 2004 között két alkalommal vállalt mandátumot a BBTE élén, 1997–2000 között pedig oktatásügyi miniszterként tevékenykedett. 2004 óta az Akadémiai Tanács elnöki tisztségét tölti be. /Nánó Csaba, Pásztor Krisztina: Marga, a nagy visszatérő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2007. december 19.

A közoktatási törvény módosításai értelmében a magyar diákok, de az anyanyelvükön tanuló más kisebbségiek is, a román nyelv és irodalom kivételével, anyanyelvükön tanulhatnak és vizsgázhatnak minden tantárgyból. A törvény viszont nem tartalmaz javaslatot a románnyelv-oktatás megreformálására. Fontos, hogy az egy hónapos közvitára bocsátott törvénytervezethez minél többen hozzászóljanak, mutatott rá Matekovits Mihály, a tanügyi és kutatási tárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója. Újítás, hogy a nemzeti kisebbségek történelmét is tükrözi a nemzeti kisebbségeknek előkészített tananyag. /Pásztor Krisztina: Többet, korábbról magyarul. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2008. január 3.

Andrei Marga egykori rektor újabb mandátumot nyert a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektorválasztó szenátusi ülésén. A következő négy évre Magyari Tivadar rektor-helyettes, magyartagozat-vezető megmarad tisztségében. Magyari az ülés után elmondta, a magyar tagozat vezetőit egyhangúlag választották meg. A másik rektor-helyettes a magyar tagozat részéről Márkus András matematikus. Az Akadémiai Tanács alelnöke Nagy László fizikus lett, aki mostanáig az egyetem egyik rektor-helyettese volt. Benedek József történész az Akadémiai Tanács tagja lesz a következő négy évben. Újdonságnak számít, hogy Marga javaslatára hatról kilencre bővítették a rektor-helyettesi tisztségek számát, s az egyik újonnan létrehozott funkciót Szamosközi István pszichológus tölti be. Magyari Tivadar nyilatkozatában hangsúlyozta, a következő négy évben meg kell találni a megoldást a magyar tagozat szakmai-tannyelvi önállóságára. Ennek elmaradásáért azonban ő nem vállal felelősséget. Az új rektor támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a kisebb létszámú, ezért könnyebben tanítható magyar évfolyamok esetében azt szolgálják, hogy a diákokkal több kérdésben személyesebben foglalkozzanak. Magyari a magyar tagozat alapszabályzata módosítását kezdeményezte, és megbeszélte az új rektorral, hogy a Chartát is olyan értelemben kell módosítani, hogy alapdokumentumként garantálja a szakmai alapú önállóságot. A BBTE-n jelenleg 7200 magyar diák tanul anyanyelvén, ők az egyetem diáklétszámának a 27 százalékát teszik ki. A Margával folytatott megbeszéléseken a felek egyetértettek abban, hogy a magyar tagozat sokat fejlődött, de orvosolni kell a lemaradást az oktatói létszám tekintetében, különösen bizonyos karokon, illetve a vidéki tagozatokon és a magyar tanítóképzőkön. Megteszik az utolsó lépéseket is, hogy a magyar nyelven oktatott tantárgyak teljes körűek legyenek az 59 szakon. /Pásztor Krisztina: Új-régi vezetőség a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2008. január 4.

Az oktatási tárca honlapján javaslatokra vár az oktatási törvénycsomag. Asztalos Ferenc képviselő szerint mindent elkövetnek a magyar gyerekek oktatásában előnytelennek minősülő paragrafusok megváltoztatásáért. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke, bejelentette, a szervezet január 25-ig nyújtja be tiltakozását az oktatási minisztériumhoz, mivel az új jogszabálytervezetbe nem került be az, hogy a magyar kisebbségi tanulóknak a román nyelvet idegen nyelvként, sajátos tantervvel és tankönyvekkel kellene tanítani az iskolában. Az RMPSZ megyei szervezetei január 15-ig gyűjtik össze a törvény módosítására beérkező javaslatokat. Abban az esetben, ha az RMPSZ javaslatait nem fogadják el, nemzetközi fórumokhoz fordulnak. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hiába próbáltak egyeztetni többször is az oktatási miniszterrel, nem volt hajlandó többet vállalni, mint amit a jelenlegi oktatási törvény tartalmaz. Vagyis: I–IV. osztályban sajátos tanterv és sajátos tankönyv szerint oktatják a román nyelvet, az V–VIII. osztályban a román tanulóknak szóló tantervvel azonos követelményeket támasztanak, de lehet más tankönyv szerint tanítani, míg a középiskolában a tanterv is, a program és a tankönyv is azonos a román tanulókéval. Lászlófy a tanügyi centralizmust bírálja, kijelentve, hogy a régi tanfelügyelőségek átkeresztelése megyei tanügyi igazgatóságokká nem lesz eredményes. /Lokodi Imre, Pásztor Krisztina: Tiltakozna az RMPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2008. január 9.

Szováta Parajd és Sóvárad felőli kijáratától eltávolította január 8-án az útügyi hatóság azokat a székely rovásírásos helységnévtáblákat, melyeket a helyi tanács álláspontja ellenére függesztett ki Tóth Ferenc helyi tanár. Ezzel szemben Gyergyószéken hivatalosan állítanak rovásírásos táblákat – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezete szorgalmazására. „Tóth Ferenc tanár úr beteges feltűnési viszketegségben szenved” – mondta Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Gyergyószéken lehet rovásírásos feliratokkal találkozni. Árus Zsolt szerint a törvény nem tiltja meg a kétféle írásmódot„A szimbólum fontos egy nép életében, de önmagában nem bizonyít semmit. A székelység és magyarság több évszázados ittléte Erdélyben nem is szorul ilyen típusú bizonyításra” – véli Péntek János kolozsvári nyelvész professzor. Szerinte a rovásírás szimbolikus kifejezése a magyar és ezen belül a székely hagyatéknak, nem baj, ha vannak ilyen jellegű kezdeményezések, de a rovásírás körüli kultusznak nincs nagy jelentősége: ennél sokkal nagyobb szükség van az erdélyi magyarság írásának és kultúrájának megőrzésére. /Gergely Edit, Király K. László, Pásztor Krisztina: Partizán rovástáblák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2008. január 10.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 9-én Kolozsvárra érkezett, kétnapos erdélyi látogatásának nyitányaként, RMDSZ-es politikusokkal tárgyalt. „A Kárpát-medencei Képviselők Fórumának együttműködéséről tájékoztattam vendéglátóimat” – nyilatkozta Szili Katalin. A megbeszéléseken az EP-választások eredményéi, 2008 várható eseményei és a fejlesztési kérdések kerültek szóba. A politikus elmondta: Magyarország kiegyensúlyozott és egészséges párbeszédet akar folytatni a környező országokkal. „A magyarság nagy része ma már a Kárpát-medencében az EU közösségéhez is tartozik. Úgy gondolom, hogy a 21. században nincs helye az érzelmi alapú politizálásnak” – jelentette ki Szili. Tájékoztatása szerint a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának szeptemberi plenáris ülése után várható, hogy a különböző albizottságok különböző kérdésekben folytatnak párbeszédet. „Az egyik feladat, hogy a stratégiákból olyan nemzetpolitikai irányt dolgozzunk ki, ami az európai elvárásoknak maximálisan megfelel” – mondta. /Pásztor Krisztina: Szili Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ Románul is szólt néhány szót az egybegyűltekhez Szili Katalin, aki vendége volt Kolozsváron a Magyar Távirati Iroda (MTI) kilencedik, Híres képek, képes hírek című kiállításának. Az MTI kiállítása Sepsiszentgyörgyről érkezett Kolozsvárra. /Pásztor Krisztina: Végállomás Kolozsvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2008. január 17.

Ahogyan Marosvásárhelyen román politikus nyerte meg annakidején a polgármesteri széket, legalább akkora szenzáció volna Kolozsváron is, ha magyar jelölt győzne a választásokon – vélte László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki indul Kolozsvár polgármesteri székéért. Pozitív visszajelzések érkeztek a román sajtó részéről, jelezte László Attila. /Pásztor Krisztina: „Lesznek meghökkentő dolgok” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2008. január 25.

Perelni készülnek a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet azok a diákok, akik a bölcsészkar néprajz- és ehhez társított mellékszakát (angol, magyar, német, finn) végezték el, mivel az egyetem halasztja a végleges oklevelek kibocsátását. A 2006-ban végzettek államvizsgáztak, s ideiglenes igazolást is kaptak, azzal az ígérettel, hogy egy éven múlva megkapják a végleges diplomát. A Tanügyminisztérium 2005-ös döntése alapján a néprajzot kulturális szaknak, az egyetemen választható mellékszakokat filológiához sorolta be, s ez a társítás nem szerepelhet a diplomákban. A végzett hallgatók a rektorátushoz fordultak. Ha nem érkezik válasz, beperelik a BBTE-t. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese, a magyar tagozat vezetője elmondta, a minisztérium megszüntette a kettős szakosodás lehetőségét, amikor a romániai felsőoktatás átállt a bolognai rendszerre. /Pásztor Krisztina, Zsigmond Orsolya: Beperelik a Babes–Bolyait. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2008. február 8.

Közérdek rovására elkövetett visszaéléssel vádolják az oktatásügyi minisztert. Az elmúlt 19 évben annyit változott a tanügyi törvény, hogy immár minden javítási szándék zsigeri ellenkezésbe ütközik. Bűnvádi panaszt tett a főügyészségen Cristian Adomnitei tanügyminiszter ellen az AEACE – Oktatás Minőségét Értékelő Ügynökség – nevű szakmai szervezet, szolgálati hanyagság és a közérdek rovására elkövetett szolgálati visszaélés vádjával. Az egységes félévi dolgozatok bevezetését nem előzte meg hatástanulmány, és a minisztérium nem konzultált az érintett társadalmi csoportokkal – jelentette ki Gheorghe Radulescu indoklásként azt követően, hogy bűnvádi panaszt nyújtott be a tanügyminiszter ellen az egységes félévi dolgozatok miatt. Matekovits János kisebbségi oktatásért felelős igazgató megkérdőjelezi a vádak megalapozottságát. /Oborocea Mónika, Pásztor Krisztina: Nebulófárasztó reform. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2008. február 28.

Prioritásként kezeli 2008-ban a kormány Erdély és Székelyföld útrehabilitációját, jelezte Tánczos Barna szállításügyi államtitkár. /Barabás Márti, Pásztor Krisztina: Járhatatlan utak végén. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2008. március 3.

Viharok pusztítottak Erdélyben a hét végén: Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Temes és Krassó-Szörény megyében megáradtak a folyóvizek, szélvihar döntött ki fákat, tépett le háztetőket. A Máramaros megyében lévő Batizházán ötven családot kellett kilakoltatni, mivel a hirtelen lezúdult eső miatt patakok áradtak meg és öntöttek el területeket. A heves széllökések miatt a hegyvidéken is zavarok keletkeztek. /Pásztor Krisztina, Tamás András: Az ég haragja sújtotta... = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2008. május 6.

Lezárult az országos kisebbségi anyanyelvi tantárgyversenyek hete. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár közölte, idén először rendezték meg az Oktatási Minisztérium támogatásával a hatodik és hetedik osztályosok magyar olimpiáját, Déván. Idén első alkalommal támogatja a minisztérium a magyar vallásolimpiát, amelyet május 15-18-a között Kézdivásárhelyen tartanak. A legnagyobb eredmény az Apáczai Csere János nevét viselő nemzetközi magyar tantárgyolimpia lesz, melyet szintén először támogat a minisztérium, Nagybányán rendezik, május 19-23-a között. /Pásztor Krisztina: Támogatott anyanyelv. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

2008. május 15.

A sajtó képviselőitől tudta meg két Hargita megyei kórház igazgatója, a csíkszeredai Bachner István és a gyergyói Jeszenszky Géza, hogy leváltják őket tisztségükből. Az igazgatók neve azon a listán jelent meg, amelyet az Egészségügyi Minisztérium hozott nyilvánosságra. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, mindaddig szó sincs leváltásról, amíg erről minisztériumi rendelet nem születik. „Egyelőre csak egy 32 személyből álló feketelista létezik a minisztérium weboldalán” – tájékoztatott az igazgató. Az eset attól botrányos, hogy a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét. Azonban a szoftver nem pontos, nem a reális mutatókat veszi figyelembe. Márciusban háromszor újították, pontosították a megyei kiértékelők hibaészlelései alapján, de sajnos újabb, súlyosabb hibákkal küldték vissza alkalmazásra, jegyezte meg Tarr Gyöngyvér. Bachner István kétszer is megóvta az értékelés eredményét, de nem kapott választ. Jeszenszky Géza doktor leváltásával kapcsolatban is felmerült annak a gyanúja, hogy valaki áskálódik, pályázik erre az állásra – mondta Tarr –, hiszen az ő mutatói voltak a legjobbak a megyében, és neki köszönhetően egy teljesen új, korszerű gyergyói kórház létesült. /Horváth István, Pásztor Krisztina: Feketelistás igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2008. május 19.

Európai színvonalú kórházat avattak május 16-án Gyergyószentmiklóson. Székelyföld eddigi legnagyobb egészségügyi beruházásának számító intézmény tizennyolc év alatt épült fel. A késlekedést az okozta, hogy a terveket folyamatosan módosítani kellett az újabb és újabb uniós normáknak való megfelelés érdekében. Az avatószalagot Markó Béla RMDSZ-elnök vágta el, aki hangsúlyozta, a gyergyói kórház példája is azt mutatja, szolidaritással és összefogással Székelyföldön is lehet európai léptékű fejlődést elérni. „Nevetséges, hogy éppen olyankor jelenik meg egy kórházigazgató alulminősítése, amikor Gyergyószentmiklóson európai uniós normáknak megfelelő kórházat avatnak éppen a szóban forgó kórházigazgató, Jeszenszky doktor személyes közbenjárására” – jegyezte meg Székely Ervin egészségügyi államtitkár. Mint mondta, személyesen utánanézett, és kiderült, tévedés volt a két Hargita megyei kórházigazgató felfüggesztése. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmagyarázta, a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét, a program azonban hibákat tartalmaz. Hasonló helyzetbe került Bachner István csíkszeredai kórházigazgató is. Mindkettejük esetében a minisztérium visszavonta a felfüggesztési rendeletet. /Barabás Márti, Horváth István, Pásztor Krisztina: Kész a kórház, marad az igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék